Home » Rendezvények » Szalagavató

Szalagavató

MEGÖRÖKÍTETT ESEMÉNYEK:

September 2024
M T W T F S S
« Nov    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  

Szalagavató – 2018

Friedrich Schiller szerint „Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.” Mi pedig most eljátsszuk, hogy felnőtté válunk. Eljátsszuk, hogy tudjuk, mit csinálunk az életünkkel, és hogy nem félünk a jövőtől. Elvégre eddig is csak játszottunk: megteremtettük az iskolában a saját kis szimulált világunkat. /…../

Játsszuk el tehát, hogy keressük az élet értelmét. A játékba rejtsünk el sok kíváncsiságot, megértést és önbizalmat, mert meg lehet ugyan minket ijeszteni azzal, hogy félelmetes a jövő, de ami ezután következik, nem kevésbé valóságosabb annál, ami eddig volt. Értékeljük magunkat, az embereket, akikké váltunk, és legyünk hálásak azoknak, akik és amik hozzájárultak a fejlődésünkhöz:  tanárainknak, szüleinknek és egymásnak. Sikereinknek és kudarcainknak. Építsük be magunkba ne csak a szép pillanatokat, hanem találjunk megfelelő helyet a kiábrándulásoknak is, a majdnemeknek, a vonal alatti első helyeknek; a talánoknak és a feltételes igeidőknek, amelyek nem váltak valóra, de egykor még bizonyossággá lehetnek.

Amikor feltűzik ma nekünk a szalagot, nem kapunk mellé egy új társasjátékot vagy más táblát, de kapunk újabb lehetőségeket arra, hogy dobjunk a kockával…, mert minél többször dobunk és próbálkozunk, annál inkább lesz esélyünk arra, hogy nyerjünk. A szalag tehát a lehetőségeket szimbolizálja, és nem egy fedezetet. Nem fognak egyenlő adagokban sikert osztogatni nekünk ezen a színpadon. De jut nekünk egy kis bátorítás. Mert lehet, hogy nem vagyunk már szoknyák mögé búvó kisgyerekek, de mindannyian félünk valamitől. Félünk, mert ha a felnőttkorra gondolunk, az a sokszor feltett kísérteties kérdés jut eszünkbe, hogy „mi leszel, ha nagy leszel?”.

Teljes ünnepi_beszéd_XII

Portik Kriszta, XII.A

Érdekes, hogy ti még a múlt század szülöttei vagytok. A ti gyermekkorotokban még divat volt a fogócska, órákat töltöttetek kint a szabadban, és nem kijelzőket, hanem képregényeket nézegettetek. Akkoriban is volt Wikipédia, csak Tudás Fájának neveztétek, és mindig türelmesen vártatok a kedvenc rajzfilmeitekre a tévében. A nulladik osztályt akkor még előkészítő csoportnak nevezték, a tanítóitok pedig nem e-mailen, hanem üzenőfüzetek segítségével közölték szüleitekkel, ha éppen rosszalkodtatok, vagy győzedelmeskedtetek a számok és az ábécé nehéz kihívásaival szemben. Minden vágyatok az volt, hogy belecsöppenhessetek bizonyos rajzfilmek érdekes világába. Faházikót akartatok a kertbe építeni, szerettetek volna egy saját versenylovat vagy akár versenyautót, királyi bálokba kívánkoztatok, olyan táncos cipőt szerettetek volna, mellyel eltáncoltok a hercegnők arany birodalmába. Mindig figyelemmel követtétek a legújabb játékokat, és a szülinapi kívánságlistára gyakran ragasztottatok képet arról a darabról, amelyet mindennél jobban szerettetek volna, pedig ez néha csalódásba torkollott.

Teljes ünnepi_beszéd_XI

Tőkés Anna, XI.A

Szalagavató ünnepély – videó

 

Keringő

További képek és a filmek linkjei hamarosan!

 

Szalagavató 2018


Szitai Erzsébet – XI.G

Szalagavató emlékére ~ 2017

A régi szokások elemei napjainkban is élnek. Bár az első szalagavatót valószínüleg az 1830-as években rendezték meg Selmecbányán, még közel 200 év után is a végzős diákok szalagot hordanak, büszkén jelezve, hogy utolsó évjükhöz értek a líceumban. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum XI. évfolyama idén is megszervezte a már hagyománnyá vált szalagavató ünnepséget a XII. osztályok számára. A rendezvényre 2017. január 20-án, 16 órától került sor, a marosvásárhelyi Nemzeti Szinház nagytermében.

Bár a szalagtűzés csak 16 órától kezdődött, a színházban már reggeltől nagy volt a sűrgés-forgás.  A szervezők arra törekedtek, hogy minden a legangyobb rendben alakuljon. Annak érdekében, hogy a műsor változatos és érdekes legyen, a színpadon minden művészeti ágból megfordultak fellépők, meg-meg szakítva „az ünnepeltek” színpadravonulását.

A műsor a 3 iskola igazgatóinak ünnepi beszédével indult. Míg Mátéfi István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója, megjegyezte, hogy a szalagavató minden évben ismétlődik, azonban mindig más és egyedi , valamint elmagyarázta a szalag jelentőségét, addig Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója, mesébe foglalta a diákok felnőtté válását és értelmi változását. A Római Katolikus Teológiai Líceum részéről, Székely Szilárd mondott beszédet, megemlítve, hogy az embereknek meg kell tanulni az idővel együttélni. A beszédláncot Márton Előd, református iskolalelkész valamint Balla Előd, katolikus iskolalelkész zárta.

IMG_5889          IMG_5918

Az ünnepi beszédek felolvasása után, a különböző művészeti ágak közül a Bolyai Zenekör mutatta be elsőként produkcióját, előadva a Mondd azt, hogy nem igaz című dalt. Ezután következett Bálint István, volt igazgató, már megszokott ajándékdala, melyet Biró Hanna (XI.B) valamint Marton Zoltán (XI.H, gitár) és Biró Hunor (XI.G, zongora) adtak elő.  Miután Portik Kriszta (XI. A) felolvasta a XI. évfolyam nevében írt ünnepi beszédet, következett az igazgatók és az osztályok szalagfeltűzése. A XII-es osztályok felvonulása elött elhangzottak érdekesebbnél-érdekesebb búcsúbeszédek, valamint az osztályvideók is kivetitésre kerültek. Ezekből sikerült megismerni az osztályok csínytevéseit, melyeket a közönség legtöbbször tapsviharral és nevetéssel viszonzott.

IMG_5869

IMG_5953

Megszakítva a meghitt pillanatot és egyben megfűszerezve azt,  felvillant a Bolyai Farkas Elméleti Líceum néptánccsoportja, mely mezőségi táncokkal szórakoztatta a közönséget és ugyanakkor, búcsúzott is végzős táncosaitól. Boni Zsuzsánna, a XII-es évfolyam részéről előadta a XII-es diákok által írt beszédet, majd ezután a Kájoni János Furulyakör a Rejtelmek és a Csönded vagyok című József Atilla feldolgozásokból adott egy ízelítőt a közönségnek.

IMG_6100

IMG_6143

Talán a műsor egyik legemlékezetesebb pillanata, az osztályvideók bemutatása mellett, a  XI-es évfolyam ajándék bécsi  keringője és a tanárok tánca marad. Előbbit, a Református Kollégium Sola gracia nevű diákkórúsa, a Hallelujah című dallal kísért. A táncokról a következőképpen vélekedtek:

   “ Az újításokat, változtatásokat én mindig szerettem. Ez tetszett a rendezvényen is, hogy sok volt az újítás. Kiemelném a tanárok táncát, hisz sokunknak ez volt a legkülönlegesebb része a rendezvénynek, azért is, mert számunkra ez egy meglepetés volt.  Egy olyan meglepetés, mely ráébresztett arra, hogy az évek során olyan tanárok tanítottak, akik nyitottak felénk, akik segítettek megélni a saját változásunkat is. ” (Szőcs Boróka, XII-es tanuló )

Szőllősi Evelyn, táncos, így vélekedett az idei bécsi keringőről: “ Kicsit nehéz volt a felkészülés,  abból a szempontból, hogy elég kevés időnk volt, de ettől eltekintve, mindegyik próba élménydús volt. Nem bánom azt, hogy jelentkeztem. Ugyanakkor, véleményem szerint a mi koreográfiánk sok dologban különbözőtt  az eddigi évekhez képest, hisz más tanár is tanította (Farczádi Róbert) valamint nagyon kreatív is volt. Nem változtatnék semmit sem rajta. Maradandó élményt jelentett számomra és nagyon örvendek, hogy táncosként képviselhettem a 11-es évfolyamot.”

IMG_6001

Miután mindegyik diák ingjére felkerült a kétágú szalag, a XI. évfolyam elmondhatta, hogy sikerült véghezvinnie egy közös célt, hisz szimbólikusan a XII-es diákokat felnőtté avatta. Az előadás a Tanulni kell című dallal ért véget, melyet a végzős diákok együtt énekeltek. Miután a terem ajtói megnyíltak, a színház  előterében  a  diákok és tanárok egy pohár pezsgő mellett koccinthattak és ünnepelhettek.

    Míg egyesek ünnepeltek, erőt vettem magamon és kérdéseket tettem fel a résztvevőknek, szervezőknek és tanároknak egyaránt.  Az előadással kapcsolatban, a megkérdezettektől, csak jót lehetett hallani. A rendezvény megszervezése bár nehéz volt, mégis mindenki szívesen végezte a dolgát.

Hajdú Zoltán, aligazgató, elárulta, hogy: “Az elöző évekhez hasonlóan az előadás nagyon jó és színvonalas volt. A bolyais diákok újból bizonyítottak, hogy nem csak a tanulásban, hanem nagyon sok művészeti ágban is teljesíteni tudnak. Én csak gratulálni tudok ugyanúgy a XII-eseknek mint a szervező csapatnak.  ”  Ugyanakkor, kifejtette véleményét, hogy milyen is volt aligazgatóként figyelni az előadást: „ Azt mondhatnám, hogy egy kicsit furcsa érzés volt, hiszen a tavaj a 12 B. osztályfőnökeként  vettem részt és azáltal, hogy most már nem vagyok osztályfőnök, egy olyan érzés fogott el, hogy mindenkinek az osztályfőnökeként tekinthetem magam. Ezen kívül, nem volt olyan nagy változás.”

   Simon János, XII-es osztályfőnök , így vélekedett: “ Én minden évben arra gondolok, hogy milyen nehéz lehet a következő évfolyamnak  a szalagavatót megszervezni, mert mindig csodálatos. Az idei is egyedi és különleges volt. Annyi meglepetésben volt részünk, nekünk ünnepelteknek, hogy nagyon meghatott. Legszívesebben, most visszanézném az egész műsort, hisz hihetetlen volt. A zeneszámok, a táncok, a kórus, a tanárok tánca, a szavallat, a búcsúztató szövegek mind fantasztikusak voltak. Egy szóban, gyönyörű szalagavató volt. Köszönjük a  XI-es  diákoknak, a tanároknak és a támogatóknak.”

  Szőcs Boróka, végzős diák így nyilatkozott: „ Az eddigi években is részt vettem a szalagavatókon, mint fellépő vagy szervező. Idén teljesen más volt. Más érzések, más gondolatok vettek körül. Csodálatos érzés volt, hogy 12-esként hallhattam és láthattam a nekünk szánt műsort. Ami a legjobban boldogított, az volt, hogy idén is felléphettem a Kájoni János furulyakörrel, illetve idén először lépett fel a Bolyai Zenekör, akikkel közösen zenélgettünk. Nagyon jó érzés volt, hogy a közönségből és a színpadról is átélhettem, hogy mit is jelent a szalagavató. ”

   Nagy Judith, szervező tanár, a következőket árulta el a rendezvény megszervezésével kapcsolatban:  “ Úgy gondolom, nem volt nagyon nehéz. Szükség volt egy kis utánajárásra, de szeretettel csináljuk, hisz a diákjainkról van szó. Rengeteg közös munkáról van szó, de persze mindent lehet jobban is csinálni. Ugyanakkor én úgy érzem, valamint a víszhangokból azt következtetem, hogy nagyon szép és jó volt.  ”

 „Eléggé nehéz volt, mivel sok embert kellett koordináni, de ettől függetlenül,  úgy gondolom, hogy egy nagyon jó csapatépítő munka volt. Problémát jelentett az, hogy minden szülő szerette volna látni a gyerekét és ezt kicsit nehéz volt megoldani, a helyhiány miatt. Ugyanakkor a bejáratnál nem mindenki volt hajlandó megmutatni a meghívóját, ezért sok embernek kellett könyörögni .” árulta el Göktas Leyla, szervező diák.

   Végezetül, megkérdezve azt, hogy a szalagavatónak szüksége van-e változtatásokra, a legtöbb megkérdezett személy azt nyilatkozta, hogy nem. Néhányan válaszolták azt, hogy talán egy több férőhelyes terem jobban fogna a rendezvénynek. Mindezeket elmondva, a visszajelzéseknek megfelelően, elmondható, hogy egy sikeres szalagavatót zártunk. Köszönjük mindenkinek a befektetett munkát.

Portik Sándor, XI.A

Szalagavató – 2017

Szalagavato2017

További képek … 

Azt az ént, amit most képviselünk, azt tanárainknak is köszönhetjük, akiknek hála megtudhattuk, hogy bár a „tudás gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek”. Köszönjük szüleinknek, hogy fáradhatatlan munkával biztos talajt nyújtottak nekünk és végül de nem utolsó sorban köszönjük diáktársainknak, hogy együtt vívtuk meg az újítások harcait, hogy közösen küzdöttünk, örültünk és ragaszkodtunk vágyainkhoz, ragaszkodtunk egymáshoz.   Teljes Ünnepi köszöntő

Bóni Zsuzsánna, a XII. osztályok nevében

Szalag8szalag10Szalag1

Látni, de előbb hinni. Mindegy, hogy most a felnőttet, a gyereket vagy mindkettőt látjátok magatokban, előbb higgyétek, hogy mindkét szerepben ti vagytok. Ti, mint egyedi emberek ebben a végtelen univerzumban. Ezzel a fogalommal sokszor találkozunk matek órákon. Például az 1-es és a 2-es között felfoghatatlan mennyiségű más szám létezik. Az emberek már nem csak a számokat, hanem a végtelenséget is meghódították. Amikor végteleneket adunk össze, vonunk ki egymásból, elgondolkodom, miért is ne tudnánk meghódítani? Hiszen a mindennapi végességünkben is annyi végtelen létezik. Megannyi lehetőség, megannyi jövő. Mivel a tanácsokat a nálamnál sokkal bölcsebb emberek mondhatják, én csupán egy kéréssel fordulok hozzátok: ne féljetek meghódítani a saját végtelenségeteket! Ne féljetek a jövőtől, mert előle nincs menekvés, ne féljetek a döntésektől, a következményektől sem, mert meghatározzák azt, amik vagytok és amik lesztek. Szalagavatós köszöntő bővebben

Portik Kriszta, a XI. évfolyam nevében

Szalag7 Szalag13Szalag5Szalag3

 

 

 

 

 

 

Osztálybemutató írások,   Filmek:                      További felvételek:            

Szalag4Szalag15Szalag14Allofogadas

Szalagavató – előzetes

PLAKÁT végleges

Szalagavató képekben – 2016

Szalag1szalag2szalag3szalag4szalag5szalag6szalag7szalag8szalag9szalag11szalag12szalag13szalag10További képek

Szalagavatós filmek:

 

Jónak lenni – szalagavatós beszéd – 2016

24468795382_8fafdc634e_k

Tisztelt igazgatók, igazgatóasszony, tisztelt tanárok, szülők, kedves diáktársaim!

Nehéz elmondani, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk itt. Felnőtteké váltunk, legalábbis hivatalosan. Úgy gondolom, mindannyian vártuk ezt a pillanatot. Lehet egyesek jobban, mások kevésbé sóvárogtak a felnőttkor után, de azért mindannyian kíváncsian vártuk, vajon mit is tartogat számunkra. Most sem tudunk sokkal többet, talán egyre inkább felismerjük tapasztalatlanságunk, s minél közelebb érezzük magunkhoz a felnőttkort, annál homályosabbnak tűnik számunkra.

Talán az élet legnagyobb mérföldkövei így jelennek meg. Akkor tudjuk csak, hol volt az a bizonyos változás, amikor tőle már jó messze vagyunk. Lehet, hogy hetekkel ezelőtt váltam igazán felnőtté, lehet, most válok igazán felnőtté, de az is lehet, hogy csak évek múltán történik meg mindez. De úgy gondolom, nem is a mikor a lényeg. Persze, azért remélem, hogy nem akkor érek el egy elfogadható érettségi szintet, amikor az első nyugdíjam a kezemben fogom tartani. Viszont sietni nem kell, és túlbonyolítani sem a dolgokat. Egy tanárom mondta a következőket, mely úgy hiszem, egész életemben elkísérhet: „hajlamosak vagyunk túlbonyolítani az életet, pedig olyan egyszerűen is lehet boldogan élni”.

Jónak lenni. Nincs szükség nagy szavakra, melyek magyarázatához és megértéséhez sokéves tanulásra van szükség. Jónak lenni. Ennyire törekedjünk. Manapság egyre inkább hajlamosak vagyunk az efféle szavakat közhelyesnek nevezni és olyanok után sóvárogni, melyeket nem igazán értünk, de okosan szólnak. Viszont ha ennyivel megelégszünk, akkor mindennel megelégszünk. Jónak lenni.

Jakab István, XII.A – 2016

Teljes szalagavatós beszéd – 2016

Szalagavató – 2016

Szalagavato2016

Szalagavató emlékére – 2015

kozonseg„Nézz vissza most egy percre, nézz az útra/ nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka/ Nézz vissza…aztán ismét csak előre/ s indulj tovább az alkotó jövőbe.” (Kis Jenő)

Kedves tizenkettedikes diáktársaim!

Úgy tűnik, mintha csak tegnap lett volna, hogy bejöttetek az osztályunkba összerázóra hívni bennünket. Lázasan szerveztétek a közös kirándulásunkat, s rejtélyesen készülődtetek arra, hogy mivel lepjétek meg a titokban kiválasztott kilencedikes „lányotokat, fiatokat”. Mert a ti dolgotok volt a mi felkészítésünk, beavatásunk a bolyais diákvilág rejtelmeibe.

Ma a szerepek felcserélődtek. Mi szorgoskodunk izgatottan, hogy meghitt és méltóságteljes pillanatokkal ajándékozhassunk meg felnőtté avatásotok szimbolikus ünnepén. Mert veletek szeretnénk lenni, amikor beléptek a felnőttkor kapuján.

És itt vannak szüleitek is, akik meghatottan emlékeznek első botladozó lépéseitekre, maguk előtt látják, miként csodálkoztok rá a világra minden megtett lépésnél, vagy remélték, hogy veletek lehetnek a megtorpanás, botladozás, bolyongás, útkeresés pillanataiban is. Vagy amikor határozott lépésekkel közeldetek a kijelölt cél felé. Vagy amikor diadalmasan célba értek.

És itt vannak tanáraitok is, akik az évek során beavattak a tudományok és a művészetek titkaiba, hogy könnyebben megtaláljátok az egymáshoz és az önmagatokhoz vezető utat.

A 11.-es diáktársaim nevében kívánom mindnyájatoknak, hogy a felnőttkorba lépve emelt fővel járhassatok, bármilyen utat is kell megtennetek a kijejöt lcélig.  Hogy az út során vegyétek észre a körülöttetek rejtőző apró csodákat, s mindvégig őrizzétek meg a gyermekkor varázsát.

Befejezésképpen hadd idézzem Hamvas Béla szavait:

Ne feledd, hogy a boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert, amikor bennünket elküldtek, az útra bocsátó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit. Segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz oszd meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki nem tiltja, de jaj Neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik, legyen szent fény, átokká válik, legyen gyönyör, halállá válik. Elbocsátunk Téged is, mint mindenkit: Felelős vagy minden emberért, aki veled él és el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.”     / Hamvas Béla

A XI. évfolyam nevében: Fülöp Dorottya

Szalagavató képekben és bemutatkozó videók – 2015

DSC_8767DSC_8836DSC_8796DSC_8873DSC_9087DSC_8906 DSC_9122DSC_9199DSC_9224További képek…

XII.F bemutató filmje

XII.G bemutató filmje

XII.E bemutató filmje

 

Szerkesztő Belépés


A weboldalt készítette: Katona Norbert és Katyi Gergő