Hosszas készülődés és szervezkedés után került sor ebben az évben is a kilencedikesek beavató ünnepélyére, a gólyahétre. Idén az esemény neve “Gólyagora – Multilaterális Gólyahét” volt, témája pedig az ősi kultúrák.

Kezdjük rögtön az elején. Nagy feszültség és hangzavar hálózta be a tizenkettedikes folyósot szeptember 18-án, az előválogató ideje alatt. Itt került kiválasztásra az a tizenhat ember, akik a gálaesten egyéni produkciójukkal mutatkozhattak be a zsűrinek és a közönségnek. Innentől kezdve mindent beleadva dolgoztak annak érdekében, hogy magas színvonalú kiselőadásokat, táncos összeállításokat vihessenek színpadra. (more…)

A Bolyais Diákvilág szerkesztői részt vettek a 2017. szeptember 19-23 között Kolozsváron megszervezett Sportolimpián, ahol cikket írtak illetve fényképeket készítettek azokon a verseny számokon, amelyekben a bolyais diákok érdekeltek voltak.
Ezek közül kiemelnénk a kosárlabda elődöntőt, amelyen a Bolyai csapata a szatmári, Kölcsey Ferenc Főgimnázium ellen játszott, erről olvashatnak egy rövid összeállítást:

1. Az első negyedet viszonylag jól kezdtük. A szatmáriaknak nem sikerültek a kontratámadások, ezzel ellentétben erőteljes betöréseket láthattunk a mi oldalunkon. Védelem terén is jobban teljesítettünk, a bolyaisok szépen segítették egymást a védelemben. Az ellenfélnél számos dobás nem talált gyűrűt, pontatlan középtávoli dobások sorozatát láthattuk. (BOLYAI – KÖLCSEY 24 – 11)
2. Nem kezdték jobban a második negyedet a kölcseysek, sok személyi hibát követtek el. Az ellenfél támadásai során nem tudott mit kezdeni a mi térfelünkön, a rájuk nehezedő nyomás már szinte megfogható volt. A Bolyai tartja az előző negyed sikeres támadójátékát. A negyed végére kezdtek szétesni a kölcseys fiúk. Járatják a labdát, mindhiába. Mi domináltunk a pályán. (40-18)
3. A félidős szünet lejártával erőteljesen kezdett a bolyais csapat támadás szempontjából, rengeteg cseles, jó passzt láthattunk. A kölcseyseknek jót tett a pihenő, összeszedettebbek voltak a támadásban, mégsem bírták befejezni az akciókat, pontot alig tudtak szerezni. A negyed második felére összejönnek a kontrák, sikerült 10 pontot szerezniük csupán ellentámadásokból. A bolyaisok kezdték hanyagolni a védelmet, meg is lett az eredménye: 2 darab 3-as is kosarat talált. (62-33)
4. Az eredmény megfordíthatatlansága ellenére, a szatmárnémetiek nem adták meg magukat, és talán az egész mérkőzésen ebben a negyedben védekeztek a legeredményesebben. Támadás terén egyik csapat sem remekelt, sok volt az eladott passz, egyikük sem törekedett az offenzív próbálkozások befejezésére. (72-40)

A végső dudaszó megszólalásával, a marosvásárhelyi közönség befutott a pályára, gratulált a fiúknak, és mindannyian izgatottan várták a döntőt.

Az elődöntőből sikeresen tovább jutó Bolyai csapata a döntő mérkőzést már a jóval nehezebb ellenfélnek bizonyuló csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium csapatával játszodta. A csapat is fáradtsággal nem törődve harcolt.

Eddig a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium férfi kosárlabdacsapata minden akadályt sikeresen vett, a csoportkörökben is találkozott a Bolyaisokkal. 43-35re verték meg az akkor még csonka csapatunkat. A szurkolótáborok a mérkőzés kezdete előtt hangosak bíztatták a fúkat, mindenki izgatottan várta a labdafeldobást.

1. A feldobást a MÁG nyerte. Sikertelen próbálkozások sorozatait láthattunk, a csapatok, annak ellenére, hogy már szembeszálltak egyszer néhány nappal azelőtt, csak kóstolgatták egymást. Nem kezdtük túlságosan szépen, sok volt az eladott labda és a fault részünkről, 5 perc alatt 6 személyi hibát szedtünk össze. Az első pontokat a csíkszeredaiak szerezték meg 5 perc elteltével, szabaddobásokból. Főleg büntetőkből értékesít mindkét csapat. (BOLYAI – MÁG 12-8)
2. A második negyedben mi indítottunk jobban. A “marcisok” 8-2-s vezetése utána Bolyai 13 pontos hajrája átnyúlt a második negyedbe is, így megfordítva az eredményt, 15-8-ra. Jól védekeztek a bolyaisok, az ebből adódó ellentámadásokat viszont nem sikerül befejezni. A játékrész közepe fele kezd kiegyenlített lenni a mérkőzés. Taktikát váltottunk, sikertelenül: a távoli dobások csekély részét váltottuk pontokra. (22-17)
3. Az első félidő elteltével az izgalom emelkedni kezdett, a feszültség már-már megfogható volt a teremben. Figyelmesebb játékot láthattunk a marosvásárhelyiek részéről, ennek ellenére beakadt néhány figyelmetlenség. A védelem óvatosabb, próbáltuk kerülni a felesleges személyi hibákat. Mindkét csapat többször is labdát veszített, elejtette a játékszert: úgy tűnt, mintha különösen csúszott volna a labda. A mindkét oldalon megjelenő szép akciók ellenére, a 3. negyed nyugodtan nevezhető a mérkőzés mélypontjának. (28-26)
4. A bolyaisok támadófaulttal kezdték a negyedet, kissé úgy érződött, mintha az izgalom hatására kezdtük volna elveszíteni a fejünket. a csíkszeredaiak rengeteg vitatható büntetődobást értékesíthettek, így sikerült kiegyenlíteniük. Az előny az egyik oldalról a másikra került, az eredmény hintázott. 3 perccel a mérkőzés vége előtt, egy sikertelen távoli dobás a mi részünkről, egy jó ellentámadás a “marcisoktól”, illetve egy személyi hiba ugyancsak a mi részünkról volt mindaz, ami eldöntötte a mérkőzés végkimenetelét. Az utolsó 15 másodpercben a labdajáratás befejeződött, a fiúk kezet fogtak, és a Márton Áron Főgimnázium csapatának megérdemelt ünneplése következett. (42-49)

A következőben egy interjút olvashatnak a sportolói csapat egyik legaktívabb tagjával, Tempfli Ákos Erikkel:

1. Első kérdésem az lenne, hogy milyen sportszámokon vettél részt?
   Összesen négy sportágban versenyeztem, atlétikában: sülylökés, távolugrás és négyszer százas gyorsváltó, valamint ezen kívül labdarúgásban.
2. Milyen eredményeket értél el?
   Sülylökésben bronz érem, távolugrásban 4. hely, váltóban első és labdarúgásban pedig harmadik helyezést értünk el a csapattal.
3. Mi a véleményed a szervezésről?
   Elégedett vagyok a szervezéssel, viszont úgy gondolom, hogy kicsit zsúfolt lett a program, főként azoknak a versenyzőknek, akik több versenyszámban is részt vettek.
4. Mennyire volt időtök a sport tevékenységek mellett a városnézésre?
   Sajnos a sűrű program, valamint a városlátogatásnak nem kedvező időjárás ezt sajnos nem tette lehetővé.
5. Mennyire volt meg az összhang, mennyire tudtatok csapatban dolgozni?
   A váltóban úgy gondolom, hogy teljes mértékben megvolt az összhang és ennek meg is lett az eredménye, a focicsapatban volt egy kis hangulatingadozás, de ennek ellenére is a csapatszellem és az összhang is megvolt.