Home » 2013 » June

June 2013

MEGÖRÖKÍTETT ESEMÉNYEK:

June 2013
M T W T F S S
« May   Sep »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Következnek:

There are no upcoming events at this time.

Tanévzáró Ünnepély – 2013

Evzaro6Evzaro11Evzaro12Evzaro45Evzaro7Evzaro2

TANULMÁNYI EREDMÉNYEK -2013

Bars Sári: Bizonyítvány  

Bizonyítvány, bizonyítvány,
De sok mindent bizonyítsz rám,
Amit el is felejtenék,
Ha nem írtak volna beléd.
Bizonyítvány, bizonyítvány,
Vakációt kezdő nyitány,
Legszebb a befejezésed:
“Magasabb osztályba léphet.”
Bizonyítvány, bizonyítvány,
Útmutató, biztos irány
Hadd hallgassunk a szavadra, –
Lépjünk mindig magasabbra!

MINDENKINEK JÓ VAKÁCIÓT!

Bolyais Diákvilág

Búcsúznak a nyolcadikosok

nyolcadikosokVIII.2VIII.1

Most elválnak útjaink; szétszóródunk.. sok felé, de valahol mégis egyek maradunk. Egy osztaly, egy közösség, egy olyan társaság, amely 8 év alatt kovácsolódott össze. Voltak félrelépéseink, konfliktusaink, összetűzéseink, vitáink.   Ezeket vállaljuk. De nem feledjük a sok boldog pillanatot, amikor egy személyként, tiszta szívből nevettünk, amikor éreztük, mit jelent egy összetartó csapat tagja lenni.

Köszönjük. Hogy mit? Mindent. Tanítónknak, tanárainknak a sok áldozatot, megértést, fáradozást, hogy próbáltak bennünket a jó úton tartani. Reméljük, ha visszatekintenek az együtt töltött évekre, nem csak a rosszra fognak emlékezni, megmaradnak a kellemes percek is.
Köszönjük az Oszibácsinak a sok türelmet, a jóranevelést, az emlékezetes kirándulásokat és azt is, hogy mindig melletünk állt, támogatott.
S végezetül köszönjük szüleinknek a sok segítséget, a hátulról való lökdösést, biztatást, tanulásra serkentést.
Igyekezni fogunk. Ezt megígérjük! Most pedig indulunk megkeresni azt az utat, amelyet választottunk!
Szabó Ágnes – 2013

Lackfi János a Bolyaiban

00irotalalkozo 032

Lackfi János író-költővel találkoztak csütörtökön, 2013. június 13-án a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjaink. Immár második alkalommal látogat el hozzánk Lackfi János, a József Attila-díjas költő, a kortárs magyar irodalom egyik kimagasló alakja.

A rendezvény nagy érdeklődést keltett mind a diákok, mind a pedagógusok körében. A zsúfolásig tele díszteremben a líceum igazgatója, dr. Bálint István köszöntötte a meghívottat, és örömét fejezte ki, hogy újra vendégül láthatjuk.

Lackfi János 1971-ben született Budapesten. Zsámbékon él feleségével és öt gyerekével.

Foglalkozási státuszát nehéz meghatározni, hiszen szinte egyformán ismert és elismert mint író, költő, műfordító, szerkesztő, vagy egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Rendkívül termékeny és népszerű alkotó. Egyik legfoglaltabb és legfoglalkoztatottabb irodalmi személyiség. Irodalmi estek, író – olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, könyvhetek, tévé- és rádióműsorok folyamatos meghívottja.

A művészt Pop Ágnes tanítónő faggatta a pályaválasztásról, a gyermekkorról, a versről, a nevelésről, az életről.  A kisbolyaisok a költő verseiből szavaltak, majd kérdésekkel ostromolták.

Író-olvasó találkozó, Rendhagyó irodalomóra, avagy Lyukasóra? A megnevezésétől függetlenül kiváló alkalomnak bizonyult újra találkozni a jó minőségű gyermekverssel, a humorral, a jókedvvel, a színészi tehetséggel áldott művésszel.

Köszönjük a megszámlálhatatlan 1500 verset és a Nagy meséket!

Köszönjük  „A buta felnőtt”-nek és „A részeg elefánt”-nak, hogy a „Domboninneni mesék” szárnyán kedve és ideje volt hozzánk jönni, hogy személyesen elmondta közismert titkait, hogy „Milyenek a magyarok?”, s hogy bemutatta a „Bögre család” régi és újabb kalandjait.

Köszönjük, Lackfi János!

                                                                                                                            Pop Ágnes tanítónő

Médiavisszhang

Lackfi János:

 

Kedves végzős diáktársaink!

TABLAg„Van ez álmom…” így kezdte egykor szónoki beszédét emberi értékekről és az egyenjogúságról Martin Luther King. Valóban, felemelő és magasztos minden olyan pillanat, mely álmokról, értékekről és egyenjogúságról szól.Úgy gondolom nem tévedek ha szememben hasonlónak tűnik fel iskolánk mai ünnepe, a ballagás, melyre közelről és távolról sokan egybegyűltünk.

Kedves 12.-esek!  A mai nap ünnepélyessége nektek, egyéni álmaitoknak, kalandvágyatoknak tulajdonítható, személyessége és egyedisége pedig éppen abban áll, ahogyan ti 300-an ezt megélitek.

Lehet nekünk kissé hosszúnak tűnik a csengőszó, talán túl lassúnak a menet, de nektek most az idő tömör, felelevenedik bennetek mindaz, mi tanulót tanárral, bolyais diákot a Bolyai-val és osztályokat összeköt. Eddig már sokféleképpen áthaladtatok az eleinte még labirintusnak tűnő épület folyosóin: hol futólépésben, hol vánszorogva, könnyedén vagy éppen merengve, de minden alkalom, minden nap, minden év más volt. Ma pedig ráértek ballagni, eljutni díszes osztálytermeitekből az iskolaudvarra, hol a tekintetekben és mosolyokban közös emlékek és élmények találkoznak egyéni, merész álmokkal, múlt és jövő összefut, pont most, amikor a legjobb lenne a jelenben élni, csak ballagni, körbenézni, ünneplőben látni a merev falak szigorát, felderülve a teljes iskolát.

Az elmúlt tanévek órarendjei által meghatározott életformátokat felváltja valami új, az, amit ti felfedező útra indulva megtaláltok, egy más világ, melyben elveitek és saját értékrendszeretek az úr.

És ha ez a világnézet kissé idealistának tűnik, hallgassátok Ady szavait: „Az álomképeket nem lehet kinyílt szemmel megölelni, s álmodni sem lehet mindig; az életnek döcögős útja felráz.” 

Kívánom, hogy felnőttes józansággal tovább tudjátok gondolni mindazokat a gyerekkori álmokat, melyek ambíciót adtak minden iskolai hétköznapra. Kívánjuk, hogy legyen erőtök legyőzni azt, mi Erőss Zsolt szerint a legveszélyesebb, a céltalanságot.

Legyetek elég bátrak ahhoz, hogy tudjatok megbirkózni azon nehézségekkel, melyek könnyűnek tűnhetnek, ápoljátok az osztályban és évfolyamban kialakult barátságokat és az iskoláról jussunk majd néha mi is eszetekbe.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium közössége nevében köszönöm nektek mindazt, mit egyéni megvalósításaitokkal és sikereitekkel felmutattatok nekünk, mi ezt mind értékeljük.

Kívánok számotokra sok sikert az elkövetkezendő vizsgákhoz, felvételikhez és minden jövőbeli megmérettetéshez.

Szántó Judit Katalin – XI. B

Ballagási élmények

ballagas2013. május 31.-én búcsúztak el végleg az iskola XII.-es diákjai.
A végzős diákok izgatottan várták az utolsó csengőszót. Eljött a várva várt nap, amire oly sokáig fognak emlékezni. Ez az utolsó nap, amelyen utoljára lesznek együtt a többi diákokkal és ünnepelhetik meg a négy évi munkájuk gyümölcsét.
A ballagás nagy előkészületekkel járt, diákok sokasága hozta meg az áldozatot és kelt fel kora reggel, hogy pompába öltöztesse az iskolát, erre a különleges és egyedi alkalomra.
A végzős diákok bevonulása és megünneplése után az udvaron foglaltak helyet, ahol köszöntő beszédet mondott Dr. Bálint István igazgató úr. A tanulók díjázása következett, amelyben a legjobb eredményeket elért diákok érmével,valamint oklevéllel gazdagodhattak.
A nap fénypontja azonban mégis az ezután történő Bolyai Farkas és Bolyai János szobra előtti tisztelgés volt, ahol a diákok  utoljára megemlékezhettek, hogy milyen is volt ,,Bolyaisnak’’ lenni, valamint hatalmas tapsviharban is részük volt.
Az utolsó pontja a napnak a végzősök felköszöntése volt. A líceum udvara megtelt diákokkal és szülőkkel, rokonokkal akik virágokkal és ajándékokkal ünnepelték szeretteik sikerét.
Ezúttal is sok sikert kívánunk a ballagó diákoknak, és sikeres érettségit!

Albert Blanka, IX.H.

Ballagás – 2013

ballagas 022ballagas 076ballagas 197ballagas 133ballagas 161ballagas 240ballagas 260ballagas 277ballagas 304

 

 

 

 

 

 

 

Vagyunk “Virága a Jövendőnek”

 

„...már be vagy az új kertbe ültetve;
adja Isten, hogy foganj meg, az
ültetessel nemesedj, mint a plánták
szoktak; nőjj magasan fel erről az
alattvaló földről azégre, s térj
vissza valaha onnan szelíd
árnyékkal s jó gyümölcsökkel
erre a fölre, ahonnan felnőttél.


Bolyai Farkas  (  1775-1856  )

Szerkesztő Belépés


A weboldalt készítette: Katona Norbert és Katyi Gergő