Home » Diákszövetség (Page 3)
Diákszövetség
A felnőttben is ott van a gyermek – Rendhagyó irodalomóra KAF-fal


Nyitott, érdeklődő fogadtatás, őszinte kérdések, jól megírt és felolvasott házi feladatok, szépen előadott versek, megzenésített szövegek – így jellemezhető röviden a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium negyedik osztályában kedd délelőtt tartott rendhagyó irodalomóra, ahová Kovács András Ferenc költőt hívta meg Pop Ágnes tanítónő.
A Kossuth-díjas költőt, a Látó folyóirat főszerkesztőjét (képünkön) először Bálint István iskolaigazgató köszöntötte, aki kiemelte Pop Ágnes tanítónő évekre visszanyúló kezdeményezésének jelentőségét is – hiszen Kovács András Ferenc nem az első irodalmár volt, akit a pedagógus elhívott diákjaihoz.
A gyerekség lényege
A rendkívüli magyaróra a házi feladatok ismertetésével vette kezdetét. A negyedik osztályos tanulóknak köszöntőt kellett írniuk Kovács András Ferenchez. Néhányan fel is olvasták a fogalmazásaikat, amelyekből kiderült, hogy melyik a kedvenc KAF-versük, vagy miért örvendenek, hogy ilyen jeles vendég érkezik az osztályukba, sőt még egy rövid verselemzés is elhangzott.
Pop Ágnes elmondta, közös megegyezéssel előre hozták a magyar kultúra napját (január 22.), hogy „az egyik legnagyobb magyar költővel” ünnepelhessék azt meg. Miután valamennyi gyerek elmondott egy-egy verset, László József furulyatanár irányításával pedig énekeltek és zenéltek is, a meghívottnak adták át a szót. A költő negyedik vagy ötödik alkalommal vett részt abban az osztályteremben hasonló rendezvényen, mint mondta, mindig más és más arcokat lát, és az utcán is megszólítják néha azzal, hogy „ismerem a költő bácsit, a Pop Ágnes tanító néni osztályában találkoztunk”.
A felnőttben mindig ott van a gyermek – mondta Kovács András Ferenc, aki azt is elmagyarázta a hallgatóságának, hogyan is van ez, hol rejtőzik a „gyerekség lényege”? „Szívben, fejben, agyban? Vagy tán a szemben, a pillantásban, a mozdulatban, az emlékezetben? Mindezekben benne lehet a gyermeki lény, ahogyan a nyitottságban, a kedvben, a humorban, a kacagásban, abban, ahogy önmagán tud nevetni az ember” – magyarázta.
A teljes cikk a krónikában olvasható, Antal Erika tollából.
Bolyaisok a marossárpataki árvaházban
A Bolyai Farkas Elméleti Líceum VIII. és VI. osztályai Forgó Erika és Joó Erika tanárnők vezetésével karácsonyi ajándékgyűjtést szerveztek a 0-VIII. osztályosok körében a marossárpataki árvák részére. A kezdeményezés a Jónak lenni jó! jelige szellemében valósult meg, az átélt élményeket, született érzéseket, gondolatokat tükrözik a következő beszámolók és a képanyag:
Jónak lenni jó! – videóösszeállítás
2015 december 18-án, pénteken ellátogattunk a nyolcadik osztállyal együtt Pál atya marossárpataki árvaházába. Természetesen nem mentünk üres kézzel: több mint 50 ajándékdoboz gyűlt össze, ennek nagy része névre szóló volt, ezen kívül egy nagy adag szeretetet és vidám karácsonyi dalokat is magunkkal vittünk.
Ahogy megérkeztünk, bementünk egy kis kápolnába. Egy kicsit várnunk kellett a gyerekekre, mert azelőtt személyesen a Télapóval találkoztak, akitől– úgy tudom- csomagot is kaptak. Nagyon különböző korú gyerekeket ismerhettünk meg: 7-től egészen 16 évesig. Viszonylag rendezettek voltak, látszott rajtuk, hogy nem sok mindenben szenvedtek hiányt, kivéve egy fontos dolgot: a szülőket. Nagyon jó volt látni, ahogyan ragyogó arccal átvették az ajándékokat, főleg a kisebbek (bár szívesen megnéztem volna, amikor kibontják).
Összességében nagyon elgondolkodtató volt, mert ezáltal rájöttünk, hogy jobban meg kell becsülnünk azt, amink van, mert vannak nálunk sokkal nehezebb sorsú emberek is.
Székely Anna és Nagy Brigitta RebekaI. osztály
Érdekesnek találtam azt, hogy nekik ez az otthonuk, számukra más nem létezik. Azt is megfigyeltem, mennyire számított nekik ez a látogatás, milyen nagy szeretettel fogadtak, milyen nagy türelemmel hallgattak végig minket. Továbbá láttam, hogy boldogok ezzel az élettel is, ugyanúgy, mint mi a miénkkel. A látogatás érdekes volt, mivel rég nem jártunk már árvaházban.
Kikeli Botond, VIII. osztály
Megható volt látni az árva gyerekek csillogó szemeit, s ha nem tudnám, akkor meg se fordulna a fejemben, hogy ők árvák, nincsenek szüleik vagy nem ismerik őket.
Nagyon meglepődtem azon, hogy ilyen értékes, aranyos gyerekeket elhagytak a szüleik. Az egyik árva gyerek azt mondta, hogy ő bentlakásban él, és csak hétvégén jön “haza”.
Annyira jó volt látni, ahogyan szaladtak, hogy bontsák ki az ajándékokat, hiszen ez nekik rengeteget jelent.
Marton Orsolya, VIII. osztály
BDSz tisztújítás
2015. november 24-én sor került a Bolyai Diákszövetség elnökségváltására. A struktúra bővült egy jegyzői tisztséggel. Az új elnökség összetétele:
Elnök: Molnár Eszter
Alelnök: Török Enikő
Médiareferens: Bukur Tamás
Vezetőségi tagok: Boga Balázs, Dávid Szilárd, Farkas-Hegyi Beatrix, Tempfli Ákos
Jegyző: Székely Orsolya
Választottunk tiszteletbeli elnökségi tagokat, cenzort és elnököt is:
Tiszteletbeli elnök: Gáspárik Márton Pál
Tiszteletbeli elnökségi tagok: Fekete Péter, Jeszenszky Attila, Tempfli Bernadett
Tiszteletbeli cenzor: Győri Hunor
Diákszervezeti Tábor
Ebben a tanévben is megrendezésre került a DSz Tábor, ezúttal Zeteváralján. Több mint 40 kilencedikes vett részt a programokon, a idősebb DSz tagok, egyben szervezők örömére. Dióhéjban a három nap eseményeiről:
Lehetőség nyílt az ismerkedésre játékok keretein belül (pl. bizalomjáték, harcipuszi; páran bejutottak a parlamentbe is). A “nagyok” bemutatták nekünk a MAKOSZ-t, az OBESSU-t, a Bolyais Diákvilág weboldalt a Tentament és a sulirádiót. A vitaesten több témáról is kifejthettük véleményünket, meghallgattuk mások gondolatait. “Rendezvényt szerveztünk” miután részt vettünk egy alapképzésen, ahol a brief-ről, SWOT-ról, Gantt diagramm-ról, és kérvényekről tanulhattunk (egy élmény volt veszekedni a “rendőrökkel”, a “tanfelügyelővel”, az “igazgatóval” és tízszer újraírni a kérvényeket). Ha nehézkesen is, de sikerült meggyújtani a tábortüzet (és mellette próbáltuk hangszálainkat).
Gondolatok a táborról:
“Én még maradtam volna pár napot…”
“Nagyon jó érzés, hogy a tábor óta olyan sok emberrel köszönünk egymásnak, ha összefutunk a folyosón. Mennyi új barát!”
“Olyan volt, mint egy második összerázó, csak egy másfajta közösséggel.”
“Az volt nagyon jó, hogy rengeteg értékes embert megismertem, és rájöttem, hogy érdemes dsz-ezni!”
“Szerintem utánozhatatlan, és nehezen felülmúlható. S ha kihagytam volna, pótolhatatlan is lenne!”
Köszönjük BDSz! 🙂
Koncz Karola, IX. A
Képek: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.933626236723333.1073741840.228890847196879&type=3
Aftermovie: https://www.youtube.com/watch?v=eCU2HHt8MYE&feature=share
BDSz évnyitó gyűlés
Alig fért be az 1-es terembe az a 100 kilencedikes, aki lelkesen érkezett a BDSz évnyitó gyűlésére. Itt bemutatásra került a DSz, annak rendezvényei, megmozdulásai és céljai. Az idősebb diákok nagy hévvel biztatták a gólyákat, hogy alakítsanak csapatokat, és kapcsolódjanak be a dsz-ezésbe, szervezzenek sok-sok új rendezvényt. Ezután játékok következtek, de már az udvaron, amit mindenki nagy lelkesedéssel fogadott 🙂
Üdv minden apró-cseprő diáknak az új tanévben!
Így az ünnepélyes megnyitó után, mi is kívánunk nektek kalandokkal teli évet!
Azoknak, akik először lépnek be iskolánk kapuján üzenjük, hogy üljenek türelmesen újonnan megismert padjaikban, és szüneteken próbálják otthon érezni magukat a zord falak és mosolygós diákok között!
A régi diákseregnek mit is kívánhatnánk mást, mint azt, hogy továbbra is használják ki az iskola minden percét, hogy a felgyűlt emlékek mellé mindig szerezhessenek egy-egy újabbat is.
Csak ügyesen bolyaisok! 🙂










































