Kedves bolyaisok!

Mit is jelent DSz tagnak lenni? Én többször hasonlítottam már a diákszövetséget egy nagy olasz családhoz. Nem azért, mert olyan sokszor eszünk együtt ínyencségeket…hanem mert sokan vagyunk, hangosak, és jókedvűek. Amivel  kiegészül, BDSz-es mivoltunkból, hogy nagyon-nagyon vagányak is vagyunk! És mit jelentett nekem így visszagondolva? A legkifizetődőbb dolog, amit a líceumban tehettem(de igazából így van ez a rádiózással és a tentamenezéssel is, csupán ízlés dolga). Rengeteget tanulhattam, tapasztalhattam, és fejlődhettem, mint személy. A BDSz által eljuthattam MAKOSZ – rendezvényekre, ahol most is tevékenykedem, és így egy kicsit még az egyetemi éveim elején is lesz kapcsolatom a DSz-szel.Tavaszi bál, Irodalmi Kreativitási verseny, a sok-sok BDSzerda, a Diákszervezeti – tábor, egy karácsonyi műsor, vagy akár csocsóbajnokság… Néhány a rendezvények közül, amelyeket megszervezhettünk, és amivel…már nem foglalkozom többet. Amiért idegeskedhettünk, fáradozhattunk, és visszagondolva: ami igen is, megérte! Amire viszont a legbüszkébb vagyok, hogy egy hihetetlenül vagány elnökséggel volt dolgunk, és így sokkal népszerűbbé, és jobban működővé tettük a diákszövetséget, mint azelőtt volt.

A köszönöm-része pedig így hangzik: Köszönöm minden DSz tagnak (beleértve az elnökséget is), hogy jó volt velük dolgozni, hogy jó volt velük lenni. És igazán nem tudom, kinek lehet ezt megköszönni, de köszönöm, hogy részese lehettem mindennek.

A beszámoló végére pedig valami igazán hangzatosat szerettem volna, viszont szorít az idő, ezért csak annyit, hogy legyetek akaratosak, lelkesek, vagányak, mint eddig, és büszkék arra, hogy BDSz-eztek!

 Marosvásárhely,                                                                     Gáll Anna,

2014. március 1.                                                                   elköszönő elnök