Azt mondják, hogy a jó dolgok hamar telnek. Azt hiszem, valahol ez igaz is. Nagyon hamar eltelt a résztvevő diákok szemszögéből a Diákszervezeti Tábor, mely tele volt tanulással, ismerkedéssel, szórakozással és felejthetetlen élményekkel. De mit is gondol erről egy kilencedikes diák? Ez most kiderül Pádár Zsuzsa beszámolójából.

Diákszervezeti tábor egy kilencedikes szemével

Péntek délután  a szervező diákok meg a kilencedikesek, izgatottan gyülekeztek a Teleki Téka előtti parkolóban, várva az indulást az eddigi legszuperebb Diákszervezeti táborba. A golyák kiváncsian szemlélték diáktársaikat,hiszen új arcokkal találkoztak, akikkel az ismerkedés már az indulás előtt elkezdődött.

A csapat megérkezése után sor került a megnyitóra, ahol bevezették az elkövetkezendő napok programjait. A sort rögtön ismerkedési játekokkal kezdtük, volt Laurenciázás, rövid bemutatkozás is a táborozók részéről. Ezután közösen megírtuk a tábor szabályzatát, melyet mindenki  aláírt , bizonyítva , hogy a tábor ideje alatt betartja (törekedik betartani) azt. Esti programként még egy játek került elő , a “Gyilkosos” amit szinte mindenki ismert és örömmel húztunk cetlit , amely a feladatunkat rejtette a tábor idejére. Elérkezett a buli ideje , a hangulat fokozódott és mindenki önfeledten bulizott a jobbnál jobb zenékre.

Szombat reggel kicsit álmosan, de készen álva az új feladatokra gyűlt össze a társaság. A kihagyhatatlan reggeli torna után ,csapatokra osztattak bennünket. Előadásokra került sor , ahol betekintést nyerhettünk a Bolyais tevékenységek mögé. Megismertük  a Bolyai Diákszövetséget , a Tentament , Transz Bolyai Rádiót, “Ki mit tud?” jellegű versenyeket (Diákvilág, Zöld Iskola Projekt). Mindeki nagyon lelkes volt , sok kilencedikes kérdezgette a nagyobbaktól, hogy: “Igaz, nem csak egy tevékenységen lehet résztvenni?”. A csapatok maradtak de a program változott, hiszen egy izgalmas verseny következett , amely logikai , ügyességi , csapatépítő játékokból állt. Sőt a csapatoknak egy Himnusz irására is vállalkozniuk kellett , melyek nagyon színesre sikeredtek. Egy kis szünet után egy meglehetősen hasznos beszélgetésre került sor , a szervező diákokkal  amely a Diákszövetség jövője körül zajlott, új ötletek és javaslatok is elhangzottak. A délutáni szabadprogramon ,különböző elfoglaltságot találtunk magunknak: beszélgetés , focizás , éneklés, gitározás. Az esti buli sem maradhatott el, mindenki jól érezte magát az új barátokkal.

Meglepetésünkre egy különc feladat is várt ránk hajnali fél 6kor, ami nem volt más mint a meglepetés torna. A diákok minden erejüket összeszedve, probálták a maximumot nyújtani a rögtönzött tornaóra alatt, amely után gyertyafénynél letettük az eskünket, melyben megfogadtuk hogy bolyais diákként egy percre sem lankadunk , aktív diákéletet élünk és minden tevékenységből kivesszük a részünket.

Az utolsó nap már lehetett érezni a fiatalokon a fáradtság első jeleit, de ugyanolyan jó hangulattal kezdtünk neki az utolsó játekoknak. Elérkezett a kiértékelés ideje , amely összefoglalta a táborban történt eseményeket. Egy kis “nyuszi” sorsa volt, a beszámolók végig hallgatása. Az eltelt napok izgalmai után , aprócska szomorúsággal indultunk haza, megbizonyosodva arról, hogy a tábor emlékezetes élmény marad  számunkra, új barátokat szereztünk és megismerhettük a már “nagy bolyaisok” feladatait. Mindez nem jöhetett volna létre a főtámogató Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Communitas Alapítvány nélkül. Na persze a szervezők sok munkája is megérződött.