Teleki ház
Sárga falak, életveszélyes erkély, előtte a Bernády-szoborral…
Ez ugrott be nekünk elsőre, mikor az épületről hallottunk, s gondolom te sem tudsz róla sokkal többet. Pedig kincs. A mi kincsünk, a te kincsed, a város kincse.
Szerencsések vagyunk, mert részesei lehetünk egy csapatnak, amelyik az Örökségünk őrei vetélkedő keretei közt örökbe fogadta a Teleki-házat, megismerte, és megszerette. Igazán. Sok dolgot tudtunk meg, s mindezt meg akarjuk osztani veled is, aki most ezt a cikket olvasod. Ígérem, nem unod majd magad…
Az épület története 1801-be nyúlik vissza, Teleki Domokos ekkor kezdte meg a ház építését, majd rá egy évre be is fejezte. Az épület egy ideig a Görög család tulajdona volt, később azonban a Telekiek visszavásárolták. 1935-től a református egyház tulajdona. 1849-ben itt szállt meg Bem József, a forradalmat követően pedig itt lakott az első osztrák császári kerületi főbiztos, Eperjesi József lovaskapitány.
Az építtető Teleki Domokos a Teleki család marossárpataki ágából származott, édesapja Teleki Lajos, édesanyja Bethlen Kata. Pályáját katonaként kezdte, később Torda megye főispánjaként működött. A magyar irodalomtörténet „Az emberi sorsnak változandósága…” című verses önéletírása okán tartja számon.
Az építtető Teleki Domokos a Teleki család marossárpataki ágából származott, édesapja Teleki Lajos, édesanyja Bethlen Kata. Pályáját katonaként kezdte, később Torda megye főispánjaként működött. A magyar irodalomtörténet „Az emberi sorsnak változandósága…” című verses önéletírása okán tartja számon.
Átalakítások a XX. században: Az épület a két világháború közti időszakban elvesztette nyugati szárnyát, amit aztán 1957-ben újjá építettek (a nyugati szárny udvari tornácának faragott kőoszlopait a bontás után a gernyeszegi kastélyban tárolták, az újjáépítéskor innen kerültek vissza eredeti helyükre). Régi felvételeken látható, hogy a kapu két oldalán található ablakok helyett eredetileg ajtók álltak.
A palota keleti homlokzatához annak teljes hosszában a nyolcvanas évekig egy másik épületrész is csatlakozott. Ennek éke volt egykoron az a vasmellvédes erkély, amely ma központi kapuzat fölött látható.
Elhelyezkedése: A Teleki-ház a vár alatti Bernády (egykor Kálvin) teret északról határoló, a jelenlegi Posta és Avram Iancu utcák által közrefogott épület. Előtte kis park található, melynek közepén 1994-től Bernády György egészalakos bronzszobra (Bocskay Vince alkotása) áll.
Ami a díszítését illeti, a ház bővelkedik apró, jellegzetes építészeti tulajdonságokkal, mint például a főhomlokzatát díszítő rusztikus lizénák. Az emeleten füzérdíszes-iónfejezetes pilaszterek láthatóak.
Kiemelt értéket képez az épület belső udvara – a tornác. A belső térben helyenként füles kőkeretek, korabeli nyílászárók maradtak fenn, a nagyteremben a közelmúltban dekoratív díszítőfestést tártak fel.
A Teleki ház egy kincs, csakúgy, mint ezen kívül még rengeteg, felfedezésre váró épület. Ne feledkezz meg róla, mikor a városban sétálsz, hogy ne csak nézz, de láss is. Lásd, mi vesz körül, hisz ez az örökséged.
Megújult az oldal szerkesztősége
Főszerkesztők:
Pávai-Marossy Zsófia-Réka (XI. E)
Ács Eszter (XI. E)
Szerkesztők:
Czentye Anna (IX. C)
Molnár Anna Boróka (IX. C)
Sebestyén-Dósa Eszter (IX. C)
Balázs Botond Lázsló (IX. C)
Antal András (IX. C)
Balázs Eszter (IX. E)
Bíró Noémi (XI. D)
Tőkés Edina (XI. D)
Gábor Anita (XI. G)
Nagy Anita (X. D)
Fotózásért felelős szerkesztők:
Szövérfi Adrienn (XI. B)
György Attila Tamás (XI. A)
BDSZ tartalmakért felelős szerkesztő:
Nagy Dávid Márk (XI. B)
Tentamenért felelős szerkesztő:
Czimbalmos Szabolcs Attila (XI. A)