Mi
Szavak, betűk, sorok… Egy hirtelen jött gondolat…
Semmiből születő, új világok. Irány…
Rohanunk. Értelmét vesztett szlogenek díszítette, sivár betonfalak korlátozzák a mindent. Merre innen?
Megszokott helyek. Semmi új, csak a megszokott… Elvárások.
Álmodtam egyszer… Világot elvárások, megfelelési vágy, korlátok nélkül. Szabadon rohantam új vidékeken, és utam folyókat, hegyeket szelt át.
Azóta keresem, keresem törvényben, elvben, tudományban… Visszatérni…
Egy Út. Egy hely. Környezet. Mindent, mi benned él, szabadon bocsájt. Hagyja érvényesülni, és teret teremt.
Egy világ, határok, korlátok nélkül. Az elme szabadon alkot, és minden, mit álmodik, Való.
A lehetőség adva van, Szabad. Írj, ha mersz, és járd be a tájakat, mit más elme szült. Lásd, és értsd a gondolat útjait. S ne szégyelld gyarapítani e világot.